"Ne játssz a tűzzel! – Jutott eszembe ez az intelem, amikor a boltban egy bőröndnyi gyufásdobozban válogattam. A gyufásdobozok között volt nagy, kicsi, üres teli. Aztán elkezdtem csoportosítgatni és a végén az egészet egy fiókból lett dobozkába rendeztem. Majd kialakult egy újabb kép. " - Mesélte aki hozta. A boltban helyet is találtam a képnek, most egy egzotikus szépségű Komlós gyanús női kerámia mögött áll. Amikor a képe előtt megyek el eszembe jut Szenes Iván régi dalszövege, és dúdolgatom is:
Szenes Iván : Ne játssz a tűzzel
Ne játssz a tűzzel,
Mire jó ez a játék?
Szeress vagy űzz el,
Ne tagadd, hogy szád ég.
Mondd azt, hogy: „Vége már”,
Vagy súgjad, hogy „Örökké!”,
Légy hozzám őszinte,
Vagy nem látsz soha többé!
Szeretlek, édes és ez legyen elég,
Ne játssz a tűzzel, hisz a szíved elég.
Mi ketten holtomiglan, holtodiglan összetartozunk.
Ne játssz a tűzzel, mert elbukunk!!
Mire jó ez a játék?
Szeress vagy űzz el,
Ne tagadd, hogy szád ég.
Mondd azt, hogy: „Vége már”,
Vagy súgjad, hogy „Örökké!”,
Légy hozzám őszinte,
Vagy nem látsz soha többé!
Szeretlek, édes és ez legyen elég,
Ne játssz a tűzzel, hisz a szíved elég.
Mi ketten holtomiglan, holtodiglan összetartozunk.
Ne játssz a tűzzel, mert elbukunk!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.